TIOK - Tapasztalatok a 2006/2007-es tanévben






Dr. Humné Szentesi Katalin - Intézményvezetői beszámoló
Muthné Simon Erika intézményi koordinátor - Tapasztalataim a kompetencia alapú oktatásról
Aladzsics Gábor: Matematika
Feketéné B. Katalin: SZÖVEGÉRTÉS - SZÖVEGALKOTÁS 10. B osztály
Fork Rózsa: NÉMET NYELV, 10. osztály
Horváth Tímea: Tapasztalataim a kompetencia-alapú oktatásról
Szegletes Zsuzsa: Magyartanári tapasztalatok a kompetenciaalapú oktatásról


A TIOK PROGRAM HATÁSA
A GYÖNKI TOLNAI LAJOS GIMNÁZIUMBAN FOLYÓ NEVELÉSI – OKTATÁSI FOLYAMATOKRA


Intézményvezetői beszámoló


Intézményünk az un. „első körben” csatlakozott a programhoz (HEFOP 3.1.2.) Hasonló fejlesztés iskolánkban korábban a tagozataink( német nemzetiségi, német kéttannyelvű, diszlexiás, dráma ) beindítása volt. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően a programban nem teljesen „kezdőként”, nagy várakozással és érdeklődéssel vállaltuk a részvételt. A tanári testületünk fiatal, kapható az innovációra, és kiváncsian várta a programcsomagokat.
Kezdetben inkább problémát okozott a program: sok adminisztráció, kezdés késlekedése, számunkra feszes határidők, SuliNova késlekedése a taneszközökkel ill. információkkal. Kár ezért a bevezető szakaszért; nehéz volt tartani a „lelket” a kollégákban. Szerencsére azért mindig győzött az érv: jó programcsomagokat lehet majd kipróbálni.

Intézményvezetői aspektusból nagyon sok hozadéka van a programnak:

  • Továbbképzési lehetőségekre nyílt lehetőség – az egy napos tömeges felkészítések pl. tanév elején, kevesebbet adtak (a kollégák visszajelzése szerint).Viszont nagyon színvonalasak és hasznosak voltak a 2-3 napos tréningek , sok ötletet kaptam vezetői munkámhoz is pl. csapatépítésben, konfliktus kezelésben.

  • A tantestület összetartását is erősítette a csapatmunka, a gyakori konzultációk.

  • Adminisztrációs fegyelmet alakított ki a kollégák között (modul értékelések).

  • Tehermentesítette a kollégákat az anyaggyűjtés egy része alól.

  • Érdekes és értékes taneszközökkel ismerkedhettünk meg.

  • A tanulók motiválása könnyebbé vált.

  • Önképzésre , rendszeres szakmai továbbképzéseken való részvételre serkentette a testületet.

  • Lehetőség nyílt (részemre) a módszertani megújulás megkövetelésére olyan kollégáknál is, akiknél korábban ez kevésbé volt sikeres.Szélesebb körben ismertté váltak az új pedagógiai módszerek, mint kooperatív tanulás, tevékenységközpontú oktatás,stb.

  • Szoros szakmai kapcsolat alakult ki más intézményekkel a konzorciumon belül, lehetőség nyílt szakmai találkozókra és tapasztalatcserékre.

  • Bérezést kaptak a kollégák a véleményezésekért, ezzel erősítették a szakma megbecsülését.

  • Kimozdultak a kollégák a megszokott munkarendből és módszerekből.

  • Az új pedagógus szerep elfogadása megtörtént.

Kicsit többet vártam volna eszközbeszerzés terén. A két lap-top beszerzése mellett jó lehetőség lett volna pl. egy interaktív tábla bevezetésére. A fénymásolás extra terhet rótt az intézményi költségvetésre.

Örülök, hogy iskolánk részt vesz ebben a fejlesztésben, mely tanulóknak és tanároknak is új perspektívákat nyújt. Köszönjük a lehetőséget!

Tanulság: EZT EGY ÉLETEN ÁT KELL JÁTSZANI !

Dr. Humné Szentesi Katalin igazgató, 2007.05.02



Tapasztalataim a kompetencia alapú oktatásról

Intézményi kapcsolattartóként örömmel és legalább oly mértékű aggodalommal töltött el a kompetencia alapú oktatási programcsomagok tesztelésébe való bekapcsolódásunk. Nagy feladat, kihívás és egyben lehetőség előtt álltunk, hogy módszertani kultúránkat a mai gyerekekhez közelebb álló eszközökkel egészítsük ki. Így a különböző fejlettségi szinten levő tanulók közötti különbségek csökkenjenek, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózzanak. A tesztelés megkezdése előtt tanáraink megismerték saját tantárgyuk oktatásának új módszertani lehetőségeit. Tudatosult valamennyiükben, hogy a módszerek megválasztásától nagymértékben függ a megszerezhető tudás minősége. A továbbképzések hozzájárultak a hiányzó pedagógus-kompetenciák megszerzéséhez.
Fontos számunkra, hogy diákjaink örömmel sajátítsák el a mindennapi életben hasznosítható tudást, megszerezzék az életen át tartó tanulás képességét. Mindehhez kézzel fogható segítséget nyújtanak a programcsomagok.
A differenciálással, kooperatív technikák, projektek alkalmazásával a tanítási-tanulási munka számos tantárgynál megújult. A tankönyvek, taneszközök életközeli és tevékenykedtető feladatokat tartalmaznak.
Tanulóink gondolkodásmódjába beépült a kompetencia alapú oktatás pozitív hatása, amely valamennyi órán megmutatkozik. A munka komplexitása együttműködésre, közös gondolkodásra ösztönzi és kényszeríti a nevelőtestületet is.
Azon lelkes pedagógusok, akik tesztelnek, a módszereket technikákat gyakran alkalmazzák az iskola többi évfolyamán is

Szaktanárként a szövegértés-szövegalkotás és az életpálya-építés fizika tantárgyra készített moduljait a 10.A osztályban teszteltem diákjaimmal. A tananyagok érkeztekor néhány témával már megismerkedtünk, így azokat az év végi ismétlés időszakában fogjuk kipróbálni.

Tanulóim szívesen használták a kipróbálásra szánt anyagokat, azok feladatai munkára serkentették a fizika iránt kevésbé elkötelezetteket is. Ez nagyrészt a feladatok jellegének volt köszönhető. A nehezebb, átfogóbb ismereteket igénylő problémáknál itt is megtorpantak.
A módszereket korábban is alkalmaztam, így azok nem hatottak diákjaimra az újdonság erejével.
Muthné Simon Erika


Matematika

A tavalyi évben a kilencedik évfolyamon teszteltem a matematika A tananyagot heti 3 órában, illetve szövegértés, szövegalkotás és matematika B tananyagot fizikából, ebben a tanévben pedig a 10. osztályban matematikából.
Mindegyik anyag megfelel a tantervi követelményeknek.
A matematika tankönyv sok feladatot tartalmaz, így nincs szükség külön feladatgyűjteményre, és a feladatok sokoldalúsága miatt különböző nehézségű feladatokat lehet választani, így könnyedén megoldható a differenciálás is. A feladatok egy részében mindennapi problémák jelennek meg, ezáltal könnyebbé teszik a gyerekeknek a problémák megértését, ami fontos része a kompetencia alapú oktatásnak. Sajnos a tankönyvek elég későn érkeztek csak meg, emiatt elég sokat kellett fénymásolni, illetve a mellékletek is az anyag után jöttek meg, emiatt nem igazán tudtam őket használni.
A megadott időintervallum sok esetben nem volt tartható, illetve egy-két kisebb hibát is felfedeztünk az anyagban, de ezek a visszajelzések útján ki remélhetőleg ki lesznek javítva.
A tanári példány nagyon részletes módszertani ajánlásokat nyújtott, ez a munkámban nagy segítségemre volt. A módszertani ajánlások közül azonban a csoportmunka elég sokszor problémát okozott. A diákoknak idegen volt ez a módszer, nehezen tudtak belerázódni, illetve nekem is tanulnom kellett ezt. Ennek ellenére természetesen az idei tanévben is megpróbáltam ezt a módszert minél sikeresebben alkalmazni. És úgy érzem a diákok is és én is egyre jobban belerázódtunk ebbe a módszerbe, és egyre sikeresebben tudom alkalmazni.
Összességében nagyon jónak tartom ezt a tankönyvet és ezt az oktatási formát.

A fizika órán használt B tananyag jól illeszkedik a fizika tananyaghoz mindkét típusnál. A tanári mellékletek itt is nagy segítséget nyújtott a felkészüléshez, és a módszertani ajánlásokat jól lehetett használni. Sajnos a tankönyv eléggé későn érkezett, így csak a 2. félévben tudtam velük foglalkozni, ami az így is kevés fizika óraszám miatt problémát okozott, illetve az anyag egy részét még jóval előtte vettük, s az oda kapcsolódó szövegértés, szövegalkotás illetve matematika tananyagot csak hónapokkal később tudtuk megnézni.
A diákoknak nagyon tetszettek ezek a feladatok, nagy lelkesedéssel vetették magukat bele a problémákba.
Összességében jónak tartottam a feladatokat, remélem fog készülni olyan tankönyv, amibe ezek a feladatok, ezek a kompetenciaterületek benne lesznek minden témakörben.

Aladzsics Gábor
,
2006.09.15.




SZÖVEGÉRTÉS - SZÖVEGALKOTÁS 10. B osztály

A kompetenciaalapú oktatással kapcsolatban általában megegyezik az én véleményem a tanulókéval, a szülőkével is.
  • Magával a koncepcióval és az újszerű metodikával egyetértek.

  • Azonban az irodalom tananyag felépítését nem mindig tartottam logikusnak és arányosnak. Egyes anyagrészek túl részletesen szerepelnek a munkafüzetekben - más témák viszont hiányoznak (p1.: Horatius és Berzsenyi).

  • A nyelvtani anyagok nem alkottak egységes rendszert.

  • Állandó gondot jelentett az időhiány. A javasolt óraszámok szinte soha nem voltak elegendők az én átlagos képességű osztályomban. Ezért a tananyag feldolgozásában sok eltérés adódott a tanmenethez viszonyítva.

  • A fenti problémát súlyosbította a sok ajánlott csoport- és páros munka. Mivel ez szokatlan volt a diákok számára, még lassabban tudtunk haladni az anyaggal.

  • A tanmenet év eleji összeállítása is nehéz volt, hiszen a munkafüzetek folyamatosan érkeztek, végleges tartalmuk addig ismeretlen volt.

  • A szülők és diákok legfőbb gondja az érettségire való felkészülés. Ez a kérdés engem is sokat foglalkoztat, de megoldhatónak tartom. Azonban az eddigi tételeket teljesen át kell alakítani. Az viszont számomra is kérdéses, hogy épül majd fel a 11.-12. évfolyam anyaga.
Természetesen sok pozitívumot is tapasztaltam a tesztelés során. Különösen az új típusú feladatok egy részét tartom jónak (pl. ábrák, táblázatok, a témák aktualizálása, stb.). Ezek érdekesek voltak a tanulók számára, és jól motiválták őket. (Sőt más osztályokban is használtam ezeket a feladatokat.)
Véleményem szerint a másfél év alatt valóban fejlődött a tanulók szövegalkotási, de főleg a szövegértési képessége. A szövegalkotási készség erősítéséhez még több időre lenne szükség.
Összességében az eddig feldolgozott tananyagot hasznosnak tartom, a munkát pedig eredményesnek.
Remélem, hogy az illetékesek figyelembe veszik a modulértékelésekben leírtakat. Így még hatékonyabbá lehetne tenni a jövőben a kompetenciaalapú oktatást.

Feketéné Biró Katalin



NÉMET NYELV, 10. osztály


A kompetenciaalapú oktatás idegen nyelvi területén (német nyelv) próbáltam ki a feladatokat az elmúlt másfél évben. Az induláskor azt a kérdést kellett eldöntenem, hogy melyik évfolyam feladatsorát válasszam, mert bár 9. évfolyamon kezdtem el a tesztelést, diákjaim heti 3 órában tanulják a németet, nagyon alap-, ill. kezdő tudással rendelkeztek, ezért a 7. évfolyamos „Kreatív kommunikációt” választottam.
A feladattípusok nem jelentettek nagy újdonságot, mivel iskolánkban a különböző német nyelvvizsgák előkészítése és lebonyolítása illetve korszerű taneszközök (Tangram tankönyvcsalád) használata révén ilyen feladatokat, módszertani eljárásokat gyakran alkalmazunk.
A nehézséget számomra az jelentette, hogy diákjaim még nem rendelkeztek azokkal a nyelvtani ill. szókincsbeli ismeretekkel, melyek a feladatok megoldásához szükségeltettek.
Így a javasolt 5 órák helyett több időt kellett fordítanom 1-1 modulra.
A feladatokat jónak, változatosnak találtam, az ígért segédanyagok (rajzok, ábrák) sajnos nem mindig érkeztek meg időben.
Az idei 2006/2007-es tanévben már több területről kellett modulokat választanunk. 10. évfolyamon 8-os programcsomaggal dolgozunk. Most mar az a probléma vetődik fel, hogy az egyes modulok tartalma nem mindig felel meg a tanulók életkori sajátosságainak, pl. ,Osterhase in der Krise", de vannak olyan modulok is, melyek rendkívül sikeresek a diákok körében, pl. a filmlexikon összeállítása.
Összességében hasznosnak találom a TIOK-ot, ezek a feladatsorok, módszerek mindenképpen előremozdítják a nyelvtanítás-tanulás hatékonyságát és inkább felkeltik a tanulók érdeklődését.

Fork Rózsa, német-történelem szakos tanár



Tapasztalataim a kompetencia-alapú oktatásról


Történelem szakos tanárként kapcsolódtam be a B kompetenciaterület munkájába.
Két-két munkafüzet tesztelését végeztem a 9. és 10. évfolyamon. Az egyik szövegértéssel és szövegalkotással, a másik matematikai logikai készségek gyakoroltatásával kapcsolatos feladatokat tartalmazott.
Mindkét kompetencia-területre vonatkozó munkafüzet feladatai történelmi tényeket, adatokat, ismereteket használtak az alapkompetenciák fejlesztése céljából. A feladatok információs anyaga teljes mértékig a NAT 9. és 10. évfolyamára vonatkozó előírásokra épült, jól kiemelve belőle a lényeges elemeket.
A feladatok könnyűek, nem az ellenőrzés céljait szolgálták, hanem a tananyag feldolgozását segítették.
A történelem, mint tantárgy látszólag másodlagos szerepet játszik a feladatok elvégzésekor, de nyilvánvaló a feladatsorok összeállítóinak szándéka, hogy az alapkompetenciák, a szövegértés-szövegalkotás és a matematikai logika a gyerekek számára, ne csak a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, hanem minden tantárgy tanulásánál és így a történelemnél is jól hasznosítható képességek legyenek.
Komoly hozadéka ezeknek a feladatoknak, hogy a sokféle tantárgy különböző tudáselemeivel begyakorolt alapkompetenciák segítségével könnyebben fellazulnak a gyerekek izolált tudásának merev határai, amelyek sok esetben külön-külön kötődnek egy-egy tantárgyhoz.


A/ A matematikai kompetencia hozadéka a történelem tantárgy számára:

A matematikai logika gyakoroltatásával fejleszthető készségek:
  • Rendszerező képesség.
  • Kombinatív képesség.
  • Deduktív gondolkodás
  • Induktív gondolkodás.

  • 1. A feladatok elvégzése során a gyerekek többször találkoznak a történelmi adatokkal, így könnyebbé válik a rögzítés. Ez segít azoknak a gyerekeknek, akik nem elég kitartóak a tanulásban, a memorizálásban.

  • 2. Ugyanaz az információ több aspektusból is előkerül, így tudatosabbá és tartósabbá válik a bevésés, ami segít a „magolós”, vagyis a szavakat mechanikusan, háttértartalom nélkül tanuló gyerekeknek.

  • 3. A tények gyakoribb használatával
    • könnyebben kialakul a gyerekekben az a belső kép, ami szükséges a megtanultak reprodukálásához a feleletkor és a dolgozatírásnál,
    • tudatosabbá válik a fogalomhasználat.
  • 4. Hozzájárulnak a munkafüzet feladatai a történelemmel kapcsolatos ok-okozati összefüggések felismeréséhez, amely megkönnyíti a történelmi összefüggések észrevételét és használatát, elősegítve ezzel az érettségi vizsga sikeres letételéhez szükséges komplex történelmi látásmód kialakulását. Ilyen jellegű feladatok:
    • halmazképzés (rész-egész viszonyának felismerése),
    • besorolás
    • sorképzés,
    • hierarchikus osztályozás (alá- és fölérendeltségi viszonyok felismerése),
    • előrelépő következtetés,
    • visszalépő következtetés,
    • analógiák képzése.

B/
A szövegértés-szövegalkotási kompetencia hozadéka a történelem tantárgy számára:

  • 1. Szövegértő olvasás a történelem tantárgy szempontjából különösen
    • a tananyag otthoni önálló feldolgozásakor,
    • forráselemzéskor fontos.

    Előtérbe kerülnek továbbá az alábbi szövegértési részképességek:
    • a szöveg kontextusának tudatosítása (tájékozódás időben és térben),
    • a háttértudás aktivizálása (korábban történt események felidézése),
    • a lényeges és kevésbé lényeges információk kiválasztása,
    • a logikai kapcsolatok megkeresése,
    • az új információk integrálása.

  • 2. Nagy segítséget jelent a szövegalkotási kompetencia a történelmi témájú esszé megírásánál:
    • A történelem írásbeli érettségi dolgozat új feladattípusa a történelmi témában megfogalmazott rövid és hosszú esszé. Az esszéfeladatok az írásbeli dolgozat összes pontszámának felét teszik ki.
    • Ezért különösen fontos a gyerekek számára, hogy ne csak irodalmi, hanem történelmi témákban is magas szintre fejlesszék szövegalkotási kompetenciájukat.
További előnye a programnak, hogy változatos munkaformák használatát teszi lehetővé a feladatok elvégzésekor:
  • frontális,
  • csoportos,
  • páros,
  • egyéni.

Horváth Tímea, Gyönk, 2007. március 10.


Életpálya-építési ismeretek

Tapasztalatok a 2005/2006-os tanévről

Osztályfőnöki órán 4 modullal foglalkoztunk, ez összesen 7 tanóra anyagát tette ki, de természetesen az óra jellege miatt nem jelentett gondot egy-egy témakör kibővítése, „megnyújtása" sem. A modulokban sok a játékos, vetélkedő jellegű feladat, a témák és a módszerek is kellően motiválták a gyerekeket. Nehézséget jelent, hogy a gyerekek számára szokatlan, hogy osztályfőnöki órára felszerelést kell magukkal hozniuk, esetleg készülniük is kell órára. A többi kompetenciaterülethez képest itt nehezebb megoldani az értékelést is, hiszen ebből a tantárgyból érdemjegyet nem kapnak a tanulók.
Osztályfőnökként a gyerekeket megkérdezve az a tapasztalatom, hogy egyre tisztábban látják a rendszer előnyeit, ugyanakkor ők is érzékelik, hogy a jelenlegi állapot egy hosszabbtávú dolognak a kezdete, bátran elmondják negatív tapasztalataikat is. Meg kell itt jegyeznem, hogy imponáló helyzet ez a számukra is, hiszen a hagyományos tankönyvekkel és módszerekkel kapcsolatban általában nem kapnak lehetőséget véleménynyilvánításra.
A sok páros és csoportos munka mindenképpen pozitívan hat az osztályközösség egészére, az osztályfőnök kezében a csoportok kialakítása jó lehetőség, hogy segítse a közösség kialakulását. A gyerekek megtanulnak egymással együtt dolgozni, az eredmény érdekében mások véleményét is meghallgatni, kompromisszumokat keresni.

Nagy Dorottya



Magyartanári tapasztalatok a kompetenciaalapú oktatásról


A tananyag újdonsága
A tantárgy neve: magyar, tehát összevonja a magyar irodalmat és a magyar nyelvtant, a tantárgy középpontjában pedig a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztése áll. A 9-10. osztályban a tananyag nem időrendben halad, hanem témakörök szerint. A tanulók életkoruknak inkább megfelelő olvasmányokat dolgoznak fel, ezért talán szívesebben olvasnak, szívesebben foglalkoznak a témákkal (pl Salinger: Zabhegyező). Az irodalmi témákhoz kapcsolódnak nyelvtani problémák is, vagy külön nyelvtani kérdéseket tartalmazó fejezet is van. Ezzel lehetőség nyílik annak felismertetésére, hogy a magyar nyelvtant és irodalmat a magyar nyelv fogja össze, a kettő egymástól nem választható szét. 11-12. osztályban már irodalomtörténetet tanítunk, ami időrendet követ, ezáltal rendszerezzük is a tanuló addig megszerzett tudását.

A módszerek újdonsága
A tanórák a saját élményű tanulás módszereire épülnek, ami fejleszti a kritikai gondolkodást és együttműködésre ösztönöz, mert kooperatív tanulási technikákat használ. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a feladatok tartalmi megoldása a fontos, hanem a tanulás, a szövegfeldolgozás folyamata is. Ezekkel a technikákkal az irodalmi műveket mélyebben, értőn lehet elemezni. A műelemzés így szubjektívebbé válik, de emögött gondolkodás, önálló véleményalkotás van. Ezek a módszerek használható tudást adnak és képességeket fejlesztenek, mint logikus gondolkodás, rendszerezés, lényegkiemelés, kreativitás, együttműködés, a társas viselkedés alapjai.

A munkaformák újdonsága
Az órák többsége kreatív feladatok megoldásából áll, ezek közül sok a páros és csoportmunka. Az órai munkát ábrák, táblázatok, kérdések, képek segítik. Az órák a ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás modellben szerveződnek, ezzel is elmélyítik a tudást. A tananyag lehetőséget ad a képességek, érdeklődés szerinti differenciálásra. Az értékelésben elsősorban a jó teljesítményt értékeli.

Kimenet: az érettségi vizsga
A súlypont itt is eltolódott a tartalom felől a képességek irányába, a diákok minden órán a szövegértést és szövegalkotást gyakorolják. Mivel a program több ponton kilép a tantárgyi keretek közül, szélesebb látókört biztosít a gyerekek számára. Az órákon szóbeli megnyilvánulásokra is sokszor kerül sor, a szóbeli érettségi vizsgán sem érheti meglepetés a diákot, ha folyamatosan beszélnie kell. Úgy látom, a program és a tananyagok az érettségi vizsgára is jobban felkészítik a diákokat.

Problémák a tananyagokkal
Mivel első kipróbálói vagyunk ezeknek az anyagoknak, ezért ezek gyengeségeivel is szembesülünk. Az egyik legnagyobb gond az, hogy késnek a kinyomtatott könyvek, ennek pótlását pedig éves lefedettségű tantárgynál nehéz, sőt lehetetlen megoldani. Szintén sok gondot jelent, hogy a diákok a hagyományos, időrendet követő irodalomtanításhoz voltak szokva, és ahhoz, hogy külön nyelvtanóra van. A változásokat nehezen szokták meg. Ugyanígy nem lehetett a diákokkal egyik napról a másikra az új tanulási módszereket elsajátíttatni.
Komoly bosszúságot okozott az is, ha egy-egy feladatról órán derült ki, hogy nem megoldható, rosszul illeszkedik a téma keretei közé, vitatható a tanári útmutatóban megadott megoldása. Ilyenkor a tanulók mindig kifejezték nem tetszésüket. Sokszor érzik úgy a gyerekek, hogy hiába csinálják meg a feladatokat, mégsem tanulnak semmit. Aztán arra a kérdésre, hogy mégis milyen témákkal foglalkoztak órán, hosszasan tudnak válaszolni. Lehet hogy az egész programban az ér a legtöbbet, hogy diákjaink észre sem veszik, hogy tanulnak?

Szegletes Zsuzsa