TIOK - Egy modul értékelése, tanításának tapasztalatai




Feketéné Biró Katalin:

Egy modul értékelése, tanításának tapasztalatai


(A modul címe: Kosztolányi: A kulcs)


Érdekesnek és hasznosnak bizonyult a modult előkészítő feladat: a hiányzó történet megalkotása a cím, a kezdő- és zárómondat segítségével. Kötelező volt mindenkinek ez a szövegalkotás, és meglepően jó írásokat olvashattam. A 16 tanulóból néhány a Kosztolányi mű szövegét alakította át. Legfőképpen azért, mert érdeklődő diákok lévén előre tanulmányozták a munkafüzetet, így elolvasták a művet is. Az osztály többsége önmaga talált ki egy történetet saját fantáziája segítségével. Ezek a jól sikerült feladatok számomra azért is, tanulságosak voltak, mert hozzájárultak a tanulók megismeréséhez.
Az ezt követő 24/1. feladat megoldása azonban nem bizonyult túl sikeresnek. Bár élvezték a diákok a Mici Mackóval kapcsolatos mondatok folytatását, de a feladat megoldásának hasznossága kétséges számomra. Részben azért, mert ezt nem tudtam kellőképpen kapcsolni a megelőző és a következő témákhoz. Másrészt a diákok nem tudták levonni a megfelelő következtetést, pedig ez lett volna a feladat lényege. A sötét hátterű szöveg Milnéről szóló része jó, de nehezen illeszthető az eddigi órai témák folyamatába. A szövegről szóló mondatok pedig túlságosan elméleti jellegűek, lényegük elvont. Ezt a részt csak megbeszéltük leegyszerűsítve és konkrét példákkal alátámasztva. A szöveg megtanulását feleslegesnek tartottam.
A szókapcsolatok alkotása és jelentésük magyarázata jól sikerült, (25/2.) de talán célszerűbb lett volna ezt a feladatot a novella szövege után megoldani, mert akkor jobban segítette volna a szövegértést.
A mű elolvasását követte a szöveg feldolgozása. Ennek jó kiindulópontja volt a kérdések megfogalmazása (28/3.)
Azonban az 5 kérdés feltevése és leírása soknak bizonyult, elég lett volna 2-3 kérdés is. (Az ismétlődő kérdések miatt.)
A kérdések csoportosítását frontális munkával oldottuk meg. (29/4.)
Mindez sok időt vett igénybe. Időmegtakarítás céljából a 28/3. feladatot kihagytam volna, hiszen ennél többet jelent a tanulók számára a 4. feladat.
Hiányolok viszont olyan feladatot, amelyben a gyerekek egymásnak válaszolnak is a felvetődött kérdésekre. A továbbhaladás miatt én ezt nélkülözhetetlennek tartottam, ezért szóban megválaszoltunk a kérdésekre. Ha ezt nem tettük volna, néhány fontos dolog érthetetlen maradt volna egy-két diák számára, tehát a szövegértés nem lett volna teljes.
Élményszerű, érdekes és hasznos a 29./5. feladat, de azzal nem értek egyet, hogy ezt páros munkával kellett megoldani. Hiszen ezek a témák az egész osztályt érdeklik és érintik, ezért az önként vállalkozók hangosan az osztálynak beszéltek az átélt vagy általuk tapasztalt, illetve elképzelt dolgokról. Meglepő volt számomra, hogy őszintén és nyíltan meséltek csalódásaikról, egy-egy büszkén vállalt feladatukról,  a foglalkozás és magánélet kapcsolatáról, illetve az ideális munkahelyről.
Ezekről sok értékes gondolatuk volt, szívesen beszélgettek, ezért sok időt vett igénybe a feladat. De örömmel hallgattam megnyilatkozásaikat, amelyeknek tapasztalatait osztályfőnökükként is tudom hasznosítani. E feladat során ismertem meg diákjaimat olyan szempontból, hogy milyen érett a gondolkodásmódjuk, és milyen szívesen beszélnek személyes élményeikről és véleményükről.
Azonban (szerintem) ez a feladat a modul végére kívánkozna, mert összefoglaló jellegű, és aktualizálja a Kosztolányi által felvetett kérdéseket, vagyis élményszerűvé és életszerűvé teszi a művet.
A következő feladatok konkrétan a novellához kapcsolódnak.
A szereplőkkel és a köztük lévő kapcsolattal viszonylag röviden foglalkoztunk. (30./6.) Így próbáltam egy kis időt megtakarítani, hogy tartani tudjam az óraszámokat. A szereplőháló fogalmát nem ismerték a diákok. Ennek magyarázata után az apa-fiú, a főnök-apa és a főnök-fiú kapcsolatára összpontosítottunk, mert a műben ezek a viszonyok, illetve ezek változásai a legfontosabbak.
A novella összevetését a beavatástörténetekkel kicsit erőltetettnek érzem, főleg a 31./9. feladatban. Az előző kérdéseket viszont kiválóan megoldották. (30./7., 31./8.) Különösen a státusváltozás és a tanítás fogalmát és folyamatát elemeztük a mű alapján.
A 32. oldal feladatait (10-16-ig) csoportmunkában dolgoztuk fel, majd a csoportok „szóvivői” az osztály egészének ismertették a válaszokat. Ezeket tömörítve, a lényegre koncentrálva mindenkinek le kellett írnia a füzetbe. Néha a diákok válaszait rövidíteni kellett szaktanári segítséggel. Itt jegyzem meg, hogy azt nagyon fontosnak tartom, hogy az egész osztály lejegyezze a válaszokat (minden csoportét). Mert így nemcsak egy-egy részproblémáról, hanem a mű egészéről rögzíthetjük a főbb ismereteket.
A 17. feladatban a mondatok befejezése nagyon jó összefoglalásként és áttekintésként szolgált. Szorgalmi feladatnak adtam fel az állítások megfogalmazását. Részben arra voltam kíváncsi, hogy önként hányan vállalnak ilyen plusz munkát. Illetve az is érdekelt, hogy ugyanarról a műről ugyanazt a mondatkezdetet ki hogyan folytatja. Nagy örömömre az osztály fele írta le és olvasta fel gondolatait. A válaszok más és más szempontot emeltek ki – így kiegészítve egymást. De a legfőbb dolgokat ügyesen megfogalmazták. Ezek alapján a lényegkiemelés és a szövegértés, ezzel együtt a szövegalkotás is sikeresnek, eredményesnek mondható.
Különösen izgalmasak voltak a „d” és „e” feladatok. Legtöbben azt nem értették, hogy az anya miért nem szerepel a műven, illetve az apa viselkedésével nem értettek egyet. A „d” mondatkezdet folytatása arról árulkodott, hogy mi a véleményük a műről, illetve számukra mi a legfőbb üzenete. Mindössze  egy kislány fejezte ki azt, hogy neki nem tetszik a mű az apa viselkedése miatt.
Számomra tanulságos volt az is, hogy az osztályban sok az elvált szülők gyermeke, és mindegyikük elítélte vagy túl mereven és szigorúan értékelte az apát a műben.
Most ismét megjegyzem, hogy  én ide tettem volna a mondatok befejezése után a 29./5. feladatot. Erre röviden vissza is tértünk, mert kíváncsi voltam, hogy a mű értelmezése után gazdagodott-e a gondolkodásmódjuk, illetve hogyan kapcsolják össze a mű üzenetét személyes élményeikkel. Mindez hasznosnak bizonyult, mert pozitív tapasztalatokat szereztem a fentiekkel kapcsolatban.